mI AZ A MŰVÉSZETTERÁPIA?
A művészetterápia egy olyan önismereti és terápiás módszer, amely az alkotás eszközeivel segíti az érzelmek kifejezését, feldolgozását és a belső egyensúly megtalálását. A terápiás folyamat során a résztvevők szabadon kifejezhetik érzéseiket és gondolataikat különböző művészeti eszközök segítségével – legyen szó rajzról, festésről, szobrászatról, zenéről vagy mozgásról. A hangsúly nem a művészi teljesítményen van, hanem az alkotás folyamatán és annak belső megélésén.
A művészetterápiának több ága van, attól függően, hogy milyen művészeti eszközt használ az önkifejezésre. Főbb ágai: képzőművészetterápia, zeneterápia, irodalomterápia, mozgás- és táncterápia, drámaterápia…
Mi a képzőművészetterápia?
A képzőművészetterápia a művészetterápia egyik ága, ahol az érzéseink non-verbális kifejezéséhez olyan vizuális eszközöket hívunk segítségül, mint például a rajzolás, festés, agyagozás, kollázs- vagy montázskészítés. Ezeket a kreatív eszközöket arra használjuk, hogy mélyebb kapcsolatban kerüljünk önmagunkkal, megtaláljuk lelki egyensúlyunkat.
Kiknek segíthet?
✔ Gyerekeknek, akik még nem tudják jól megfogalmazni az érzéseiket.
✔ Felnőtteknek, akik önismeretre, stresszoldásra vagy lelki támogatásra vágynak.
✔ Traumát átélt személyeknek, akiknek nehézséget okoz a fájdalmas élmények szavakba öntése.
✔ Azoknak, akik elakadt élethelyzetben vannak, és szeretnék megérteni belső folyamataikat, vagy új megoldásokat találni nehézségeikre
Miben segíthet?
✔ Önismereti fejlődés
✔ Stressz- és szorongásoldás
✔ Érzelmi nehézségek feldolgozása
✔ Kreativitás fejlesztése
✔ Kapcsolati problémák megértése
A képzőművészetterápia egy gyengéd, mégis hatékony módszer, amely lehetőséget ad arra, hogy az alkotás örömén keresztül mélyebb kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal. Csak azt érinti, ami már készen áll az érintésre. 🎨✨
Nincs szükség rajztudásra. Itt a foglalkozáson nincsenek jól vagy rosszul sikerült alkotások. Mindent elfogadunk, ami az alkotásban megjelenik, akár pozitív, akár negatív érzést vált ki belőlünk. A hangsúly az alkotási folyamaton van, és nem az alkotáson. Nem az elkészült „mű” esztétikuma a fontos, hanem maga a folyamat, és az, amit közben átélünk.
KATARZISZ KOMPLEX MŰVÉSZETTERÁPIA
A Dr. Antalfai Márta által kidolgozott Katarzisz Komplex Művészetterápia alapgondolata, hogy „minden ember művész”, mindenkiben benne rejlik a kreativitás, a teremtő-alkotó képesség, amely velünk született és megnyilvánulásra törekszik. Nincs szükség előzetes művészeti tanulmányokra, vagy rajztudásara. Egyik fő célkitűzése: a természet rendjére hangolódva elősegíteni az egészségmegőrzést és gyógyulást. Hatására fejlődik az érzelmi és akarati élet, a megérző és az empatikus készség, az önismeret. Hallhatóvá válnak számunkra lelkünk mélyéről érkező üzenetek.
A módszer fő sajátossága a mesterséges úton előidézett katarzis-élmény, ami felszabadító hatású, örömmel tölti el az egyént. A módszer mindezt a művészet (vers, a zene és az alkotói folyamat) és a pszichológia (relaxáció) eszközeivel, valamint az aktuális évszakra, hónapra, illetve az adott témára hangolódással éri el. A katarzis célja, hogy a tudattalan komplexusok, kapcsolati konfliktusok felszínre kerüljenek, szimbolikus úton megjelenjenek az alkotásban, és feldolgozásra kerüljenek.
Az alkotásban, vagy magában az alkotófolyamatban önmagunkkal találkozhatunk, a festmények, rajzok, szobrok tükrében önmagunkra ismerhetünk. Ebben a tükörben tudattalan lélekrészünk egy-egy aspektusa, számunkra addig ismeretlen lelki terület kerülhet napvilágra, és integrálódhat a személyiségbe.
KINCSKERESŐ MESETERÁPIA
A komplex művészetterápiás foglalkozásokon alkalmanként népmeséket is feldolgozunk, az adott időszakhoz, vagy témakörhöz kapcsolódóan.
A mese a szimbólumokon keresztül teremt kapcsolatot a külső és a belső világunk között. A tudattalan „kincsei” a relaxáción, a mesén és az alkotói folyamaton keresztül elérhetők lesznek, hogy új látásmódot, felismerést, adott esetben megküzdési stratégiákat kínáljanak életünk során, esetleges elakadásainknál. A mesék üzeneteiben ott rejlenek megoldásaik kulcsai is. Fontos elem így a mesehallgatás mellett a feldolgozás: a mesét és az alkotást követő szóbeli megosztás is. Az érzések verbális kifejezése fontos eszköze a tudatosulásnak. A megjelenő képek segítségével megélhető érzelmek a jobb agyféltekét „kapcsolják be”. Majd a meséről készült képek közös megbeszélésén keresztül megtörténik az átélt élmények intellektuális, bal-féltekei feldolgozása is. A kiscsoportos forma már önmagában is erőt adó, énerősítő, segítő hatású. Minden csoporttag másképp látja ugyanazt a történetet, már részletekre emlékszik, más kerüli el a figyelmét, máshogy érinti érzelmileg a történet. Az alkotásokra pedig több szempontból reflektálunk. Ez a tapasztalat/tudás aztán idővel átvihető a mindennapi életünkbe is. Egy élethelyzetet így több szempontból is képesek leszünk megvizsgálni.
(Antalfai Márta: A női lélek útja mondákban és mesékben)