A leggyakoribb tévhitek a művészetterápiával kapcsolatban
1. TÉVHIT: Rajztudás és/vagy kézügyesség szükséges hozzá.
A Katarzisz Komplex Művészeti terápiás irány szerint „minden ember művész”. Nem kell tehetségesnek, vagy jó rajzolónak lenned ahhoz, hogy kipróbáld a művészeti terápiát. Nincsenek jól vagy rosszul sikerült alkotások. Minden jó, ami az alkotásban megjelenik. A hangsúly az alkotási folyamaton van, és nem az alkotáson. Nem az elkészült „mű” esztétikuma a fontos, hanem maga a folyamat, az, amit közben átélsz. Azok az – akár pozitív vagy negatív – érzések, amik az alkotás során felszínre kerülnek. Illetve az a „tükör”, amit a csoporttagok tartanak, akkor, amikor az alkotásodról beszélgetünk. Az adott témától függ, hogy éppen milyen technikát alkalmazunk. Dolgozhatunk akvarell technikával, olaj- vagy pasztellkrétával, színesceruzával, tussal, szénnel, vagy agyagozhatunk, de montázst vagy kollázst is készíthetünk. Tulajdonképpen a képzőművészetet „csak” segítségül hívjuk az önismeret útján. Szóval bátran próbáld ki, ha csak a rajztudás hiánya tart vissza.
2. TÉVHIT: Művészetterápia = művészet és pszichoterápia
Fontos különbséget tenni a művészetterápia és a művészet-pszichoterápia között.
A művészetterápia során az alkotófolyamat az elsődleges, tehát az alkotás készítése, maga az alkotófolyamat terápiás hatású, a terapeuta ezt csak támogatja. Az alkotófolyamat öngyógyító hatására épít, egy biztonságos, elfogadó közeget biztosítva, finoman kísér minket ezen az „úton”. A művészi alkotást lehetőségnek tekinti, hogy az egyén kifejezze önmagát kreatívan, spontánul. A komplex művészeti terápiás módszer az egyik legveszélytelenebb irány. Egy lassú, kifejezetten örömet-felszabadulásélményt adó önismereti út.
A művészet-pszichoterápia ezzel szemben az alkotásokra helyezi a hangsúlyt. Az alkotás azért válik fontossá, mert általa betekintést lehet nyerni a személy belső világába. Szimbolikus üzenete miatt elősegíti a kommunikációt a páciens és a pszichoterapeuta között. A tudattalan üzenete a lényeg, ennek szóbeli feldolgozása történik értelmezés, tudatosulás révén. (Ma Magyarországon pszichoterápiát csak olyan szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet, aki letette a pszichoterapeuta szakvizsgát)
3. TÉVHIT: A csoport előtt beszélnem kell a problémáimról
A művészetterápia egy non-verbális módszer, tehát elsősorban nem a beszéden keresztül hat ránk, hanem az alkotás gyógyító erejét használja. Az alkotás során a belső, tudattalan tartalmakat „kitesszük” az alkotásba, egy konkrét tárgy jön létre (pl. festmény, agyagfigura), amit így önmagunkból kívülre helyezve – tőle eltávolodva tudunk szemlélni, feldolgozni. Így már nem a problémáról beszélgetünk, hanem az elkészült alkotásról. Így akár a rejtett, vagy tudattalanba száműzött problémák könnyed és természetes módon – egy elfogadó, biztonságos közegben – kerülnek a felszínre, és ezeket korrigálhatjuk is.
Olyan esetekben lehet nagyon hatékony, amikor a gondolatok, érzések verbális kifejezése nehézséget okoz. Például az életkoruk miatt a gyerekek gyakran nem tudják megfogalmazni a problémáikat, aggodalmaikat. A tinédzserek bizalmatlanok, vannak, aki nehezen nyílnak meg egy idegennek. Sok felnőtt pedig azért nem fordul pszichológushoz, pszichoterapeutához, mert az a hiedelem él bennük, hogy csak a „hülyéknek” van szükségük ilyen jellegű segítségre. Ilyen esetekben egy jó „kerülőút” lehet a művészetterápia. Fontos: Patológiás esetekben, csak kiegészítő terápiaként, pszichiáter vagy pszichoterapeuta vezetésével/együttműködésével alkalmazható!
.